kereszteltek anyakönyve: hivatalos jegyzék a plébánián a →keresztség szentségében részesültekről és az Egyházba visszatérőkről. - Első nyomai a 3. sz. végén tűnnek fel, a 4. sz. végén →Aetheria zarándoknő feljegyezte, hogy Jeruzsálemben a keresztség kiszolgáltatása előtt jegyzékbe vették a jelölteket. Ált. érvénnyel 1563: a trienti zsin. rendelte el vezetését. A ~ a megkeresztelt születési helyét és idejét, a keresztelés idejét, keresztnevét, nemét, származását (törvényes-e), a szülők családi és keresztnevét, vallását, származásuk helyét, lakóhelyét, a keresztszülők családi és keresztnevét, vallását és lakóhelyét, a keresztelő nevét és hivatalát és a feljegyzéseket tartalmazza. Ezen utolsó rovatban jegyzik fel a szülők házasságával kapcsolatos adatokat: áttérők esetén az áttérés tényét, az első szentáldozást, a bérmálást, házasságkötést, szerzetesi örök fogadalmat, egyházi rend fölvételét s az →aposztázia tényét. - A ~ről év végén másolat készül, s az esp-en keresztül fölterjesztik az egyhm-hez, ahol levtárba kerül. Kivonata (1895. X. 1-ig államilag is elismert) hivatalos okmány. Elsőáldozáskor, bérmáláskor, házasságkötéskor, szerz. fogadalom és az egyh. rend felvételekor e kivonattal igazolható a keresztség ténye. E.P.

Egységes Kat. Anyakönyvezési Szabályzat. Bp., 1988:21.